Milyen előnyei és hátrányai vannak a mérnöki munkának?

A mérnöki munkák manapság nagyon menőek. Annál is inkább: hiszen talán már programozónak sem jelentkeznek annyian az egyetemi szakokra, mint ahányan a műszaki pályát szeretnék maguknak választani.
Mérnökként szinte biztos, hogy lesz munkánk, és el fogunk tudni helyezkedni. De mégis mit tehetünk annak érdekében, hogy sikeresen el tudjuk dönteni, hogy való-e nekünk ez a szakma, vagy sem? Lássunk néhány szempontot!

Első a precizitás

Ha rendetlen, trehány jellemünk van, akkor ne is gondoljunk arra, hogy később mérnökként fogunk tudni igazán jól érvényesülni. Ennek az az oka, hogy a tervezéskor nem lehet rossz modellt, meggondolást használni, de még azt sem engedheti meg magának a szakember, hogy elszámolja a képletet.

Sok a felelősség

Persze minden munkakörnél elsősorban az dönti el a felelősséget, hogy mennyit lehet ránk bízni. Vannak felelősségteljesebb és kevésbé megterhelő munkák ilyen tekintetben. Ezt mindig előre kell egyeztetni, mielőtt a szerződésünket aláírjuk.

Sokat kell tanulni, nincs királyi út

Ahhoz, hogy mérnökként megfelelően tudjunk érvényesülni, gyakorlatilag életünk végéig tanulnunk kell és képezni magunkat. Folyamatosan azon kell gondolkodnunk, hogy miben tudnánk a tudásunkat tágítani, hiszen a munkahelyünkön bármikor előállhatnak új beruházási tervekkel vagy technológiai igényekkel.

Jó a kereseti lehetőség

Ami rendkívül népszerűvé teszi a szakmát, az a jó kereseti lehetőség. Akár nettó 350-500.000 Ft-ot is hazavihet egy junior mérnök, de már gyakornokként is jó fizetések vannak a piaci szektorban. Mindig elsődleges, hogy a szakmai kompetenciáktól függ a kereseti lehetőségünk.